Első pillantás – Érkezés és hangulat
Amikor Rabanal del Caminóhoz közeledsz, a csontjaidban érzed: a kasztíliai fennsík végtelen kiterjedése mögötted maradt, és a levegő új, élesebb minőséget kezd felvenni. Mintegy 1150 méteres tengerszint feletti magasságban állsz, és nyugat felé a kilátás feltárja a Montes de León sziluettjét, amely sötét őrzőkként zárja el az utat a Cruz de Ferro felé. Rabanal nem egyszerűen egy falu; pszichológiai kapu. A talaj a lábad alatt megváltozott. A Meseta vörös pora átadta helyét a szürke, lemezes palának, amely a falu szűk sikátoraiban minden lépésnél száraz, szinte fémes ropogást ad. Az építészet idefent tapintható kinyilatkoztatás: masszív terméskőfalak, nehéz tölgyfaajtók és a jellegzetes palatetők, amelyek az alacsonyan álló nap fényét ezüstös árnyalatokban verik vissza. Az állhatatosság illata van ennek a helynek – a fenyőfa fanyar illatának, a kandallótüzek füstös aromájának és a Santa María-templom ősi falairól áradó nedves hűvösségnek a keveréke.
Rabanal akusztikus profilját mély, szinte szakrális csend uralja, amelyet csak a templomharangok ritmikus ütése vagy az utcai kávézókban a közelgő hegyi szakaszra készülő zarándokok halk mormolása tör meg. Ez a vihar előtti csend, a nagy emelkedő előtti csend. Ahogy a Calle Realon sétálsz, a túrabakancsod talpán keresztül érzed az egyenetlen burkolat érdességét. A sikátorok szűkössége biztonságérzetet kelt, a civilizáció utolsó ölelését, mielőtt a Monte Irago vadona fogad. Pszichológiailag Rabanal az összegyűlés helye. Itt rendezed a felszerelésedet, töltöd fel a vízkészleteidet, és a tisztelet és a várakozás keverékét érzed. Ez az a pillanat, amikor a zarándoklat sportos túrából belső expedícióvá alakul. A légkört több millió ember energiája tölti meg, akik több mint ezer éve ugyanazt a döntést hozták meg éppen itt: holnap meghódítom a hegyet.
Amit ez a hely mesél
Rabanal del Camino kőből való tanúja egy eseménydús történelemnek, amely szorosan összefonódik a zarándokok védelmével. A 11. és 12. században ez a vidék veszélyes senkiföldje volt, kiszámíthatatlan időjárással és az útonállók állandó fenyegetésével. Ebben az időben jelent meg Szent Gaucelmo, egy remete és látnok hospitalero, aki felismerte, hogy a Monte Irago átkelése a hegy lábánál álló biztonságos menedék nélkül aligha kezelhető. Szállót alapított, és ezzel lefektette Rabanal stratégiai bázisként való jelentőségének alapjait. Nem sokkal később a templomos lovagrend vállalta a hágó biztosításának feladatát. Ahogy ma az utcákon sétálsz, szinte hallod lovaik megpatkolt patáinak visszhangját. A templomosok nemcsak testi védelmet kínáltak a zarándokoknak, hanem a helynek misztikus, szinte érinthetetlen auráját is megadták. Az utat beavatásként értelmezték, és Rabanal volt a megtisztulás utolsó állomása a Vaskeresztnél bekövetkező szimbolikus halál és újjászületés előtt.
Rabanal történelmi okságát virágzó jólét és szinte teljes feledésbe merülés szakaszai jellemzik. A Szent Jakab-út középkori fénykorában a hely élénk kisváros volt több kórházzal és templommal. Ám a zarándoklatok hanyatlásával a 18. és 19. században Rabanal mély Csipkerózsika-álomba merült. A pompás kőházak romba dőltek, a mezők parlaggá váltak, és csak a legszívósabb maragatók maradtak, hogy dacoljanak a hegyek magányával. Az út reneszánsza az 1980-as években szó szerint feltámasztotta Rabanalt a romokból. Egész Európából érkezett úttörők, köztük sok angol és német, felismerték e történelmi héj lehetőségeit, és kőről kőre újjáépítették a falakat. Ma Rabanal a sikeres helyreállítás mintapéldája, ahol a hely eredeti jellegét megőrizték, miközben egyúttal a legmodernebb infrastruktúrát kínálja a modern zarándoklathoz.
Kulturálisan Rabanal ma elválaszthatatlan a bencés szerzetesek jelenlététől. A San Salvador del Monte Irago kolostor 2001-es alapítása spirituális fordulópontot jelentett. A szerzetesek nemcsak visszahozták a gregorián éneket a Santa María-templomba, hanem a helyet eredeti funkciójába is visszaadták, a spirituális elmélkedés központjává téve. A zarándok pszichológiai átalakulása Rabanalban szorosan kapcsolódik ezekhez az énekekhez. Amikor a szerzetesek mély, harmonikus hangjai áthatják a román stílusú hajót, az idő megállni látszik. Rabanal története így nem lezárt elbeszélés, hanem folyamatban lévő folyamat. A túlélésről mesél egy zord tájban, a gyengék erősek általi védelméről, és egy olyan hagyomány megtörhetetlen erejéről, amely a legsötétebb időkben sem hagyta magát legyőzni. Rabanal a Monte Irago emlékezete, hely, amely azt suttogja neked, hogy az állhatatosság az egyetlen válasz a mulandóságra.
Címek és tippek: Rabanal del Camino
A Camino távolságai
A Rabanalba vezető szakasz a Maragatería fennsíkjától a Montes de León alpesi zónájába való átmenetet jelöli. Innentől az ösvény meredekebbé válik, és a talajviszonyok a legnagyobb összpontosítást követelik.
| Előző település | Távolság (km) | Következő település | Távolság (km) |
|---|---|---|---|
| El Ganso | kb. 6,8 km | Foncebadón | kb. 5,6 km |
Éjszakázás és érkezés
A Rabanal del Caminóba érkezés olyan, mintha egy hangulatos alaptáborba térnél vissza. A hely tökéletesen hozzáigazodik a zarándokok igényeihez, anélkül hogy elveszítené rusztikus báját. Akik ide érkeznek, gyakran fizikai kimerültséget éreznek szellemi éberséggel párosulva. A szálláshelyek választéka egy ilyen méretű faluhoz képest figyelemre méltó, és az út nemzetköziségét tükrözi. Vannak szállók, amelyek évszázados maragato házakban kaptak helyet, ahol a durva kő és a sötét fa tapintható élménye történelmi biztonságérzetet közvetít. A hálóhelyiségekben gyakran szárított levendula és a túraruházat jellegzetes, enyhén savanykás szaga érződik, amely idefent kevésbé zavaró, mint a síkság fülledt városaiban.
Sokak számára kiemelkedő pont az Albergue Gaucelmo, amelyet a British Confraternity of St James működtet. Itt fenntartják a délutáni tea hagyományát, amely szinte szürreális, de rendkívül üdvözlendő változatosságot kínál a spanyol napi rutinhoz képest. Az itteni érkezés társasági rituálévá válik: együtt ülsz, élményeket cserélsz, és érzed a keresők közösségét. E közös kimerültség pszichológiai hatása egy csésze tea mellett óriási; lebontja a korlátokat, és olyan kapcsolatokat teremt, amelyek gyakran túlélik az utat. Akik spirituálisabb légkört keresnek, a bencés kolostor Refugio Papalában találnak szállást, amelyet a csend és a szerzetesi fegyelem jellemez. Itt az érkezés a redukció aktusa – a világ zaját kint hagyod, és a lényegre összpontosítasz.
A rabanali magánszállók és vendégházak, mint a La Posada de Gaspar, magasabb szintű kényelmet kínálnak, amely a Mesetán töltött szűkös hetek után gyakran puszta luxusnak érződik. Az ágyakat itt gyakran nehéz gyapjútakarók borítják, mert az éjszakák ebben a magasságban még nyáron is érezhetően hűvösek lehetnek. Az érzés, ahogy forró zuhany után becsusszansz e takarók alá, miközben kint a hegyi szél a palatetők körül vonyít, a napi megpróbáltatások tapintható jutalma. Ezekben a házakban a szagot a frissen mosott ágynemű tisztasága és a konyha távoli aromája jellemzi, ahol a vacsorát már készítik. Rabanal nem névtelen vendégként fogad, hanem egy évezredes menet részeként.
Az érkezést gyakran az a lenyűgöző panoráma kíséri, amely akkor tárul fel, amikor megmássz az utolsó emelkedőt a falu előtt. Látod a templomtornyokat és a lejtőbe simuló zömök kőházakat, és azonnal tudod: itt biztonságban vagyok. Az esti órákban a hely az emberi interakció színpadává alakul. A kis tereken a világ minden tájáról érkezett zarándokok ülnek, masszírozzák a lábukat, naplóba írnak, vagy egyszerűen a lenyugvó napot bámulják, amely mély ibolyaszínbe fürdeti a Montes de Leónt. Ez a vizuális jutalom a Rabanalban töltött minden gyalogos nap lezárása, és belsőleg felkészít az éjszaka csendjére. Olyan érkezés ez, amely testnek és elmének egyaránt nyugalmat enged.
Alkonyatkor a hely akusztikája ismét megváltozik. Amikor a legtöbb zarándok eltűnt a szálláshelyén, a természet újra átveszi az uralmat. Hallod a hegyi patakok távoli csobogását és a szél suttogását a fenyőkben. Az éjszakai levegő tapintható hűvössége végigáramlik a sikátorokon, és emlékeztet, hogy a magashegységben vagy. Aki Rabanalban tölti az éjszakát, abban a tudatban teszi, hogy másnap reggel eléri útja legmagasabb pontját. Ez a bizonyosság minden érkezési pillanatban rezonál, és a tartózkodásnak komolyságot és mélységet kölcsönöz, amely az út más helyein gyakran hiányzik. Rabanal az elmélkedés utolsó állomása az ismeretlenbe tett nagy lépés előtt.
Étel és ital
Kulináris szempontból Rabanal del Camino az érzékek lakomája, mélyen a Maragatería hagyományában gyökerezve. Aki éhesen érkezik ide, örülhet a híres Cocido Maragatónak, egy ételnek, amely több puszta étkezésnél – rituálé. E pörkölt különlegessége a fogyasztás fordított sorrendjében rejlik: először a különféle húsféléket (chorizo, szalonna, sertéslábak, marhahús) eszik, aztán a csicseriborsót káposztával, és csak legvégül a levest. Szaglás szempontjából a Cocido erőmű; a füstölt hús és az erőteljes fűszernövények illata betölti az ebédlőket, és összefut tőle a nyál. Az íz földízű, őszinte és hihetetlenül tápláló – pontosan az, amire a zarándoknak szüksége van a hegyekbe vezető emelkedő előtt. Az olyan éttermekben, mint a Taberna de Gaia, ezt a klasszikust gyakran sötét gerendáival és nehéz tölgyfaasztalaival középkori kocsmára emlékeztető környezetben tálalják.
A kiadós pörköltök mellett Rabanal kiváló választékot kínál regionális sajtokból és Cecinából, a León régió levegőn szárított marhahúsából. A Cecina tapintható textúrája szinte a sonkára emlékeztet, de sokkal mélyebb, füstösebb ízzel. Rendszerint a közeli Bierzóból vagy Tierra de Leónból származó kiadós vörösbor kíséri. A bor sötét bogyók és palatalaj ízű, tökéletes kiegészítője a fanyar hegyi tájnak. A koccanó poharak hangja és a bárokban a vidám hangzavar adja az akusztikai hátteret ezekhez a kulináris élvezetekhez. A jutalom és az élvezet ideje ez, mielőtt a hegy aszkézise másnap újra átveszi az uralmat.
Egy kis köztes éhségre vagy útravalónak a Cruz de Ferróhoz vezető emelkedőre a helyi pékségek finom empanadákat és édes mantecadákat kínálnak. A mantecadák kis, vajban gazdag sütemények, amelyek szinte elolvadnak a szádban, és azonnali energialöketet adnak. A friss vaj és cukor illata a pékségekben csodálatos ellentétet alkot a fűszeres hegyi levegővel. Aki Rabanalban eszik, a vidéket formáló szekeresek történelmét ízleli. Az erő és a kitartás konyhája ez. A jóllakottság és a meleg érzése egy Cocido után a legjobb pszichológiai felkészülés a hidegre és a szélre, amely holnap a hágón vár rád.
A nyári hónapokban a kulináris élet gyakran a kis teraszokra költözik. Itt az ételek aromái keverednek a friss hegyi levegővel, tovább serkentve az étvágyat. Közösségi élmény ez; sajt- és Cecina-tálakon osztozol, megkóstolod a szomszéd borát, és érzed a jó étel egyetemes nyelvét. A nehéz, kézzel sütött kenyér tapintható minősége, amellyel a tányérodról kitörlöd a szósz utolsó maradékát, mélyen kielégítő lezárása minden étkezésnek. Rabanal megtanítja, hogy az evés a Caminón sokkal több puszta kalóriabevitelnél – a vidék és hagyományai iránti megbecsülés aktusa.
Különleges ital, amelyet érdemes Rabanalban kipróbálni, az Orujo, egy helyi törkölypálinka, amelyet gyakran gyógynövényekkel vagy mézzel finomítanak. Egy kis digestif a nehéz étkezés után megmelengeti a gyomrot, és kellemes nehézséget biztosít az ágyhoz. A pálinka kellemesen égeti a torkot, és ánizs és vadkakukkfű jegyét hagyja maga után. A hegyek íze folyékony formában. Aki Rabanalt kulináris szempontból megélte, tartós emléket visz haza a maragatók nagylelkűségéről és melegségéről. Olyan konyha ez, amely nem köt kompromisszumot – akárcsak maga az út.
Ellátás és logisztika
Logisztikailag Rabanal del Camino kiválóan felszerelt, ami egy ekkora helyen korántsem magától értetődő. A teljes ellátás utolsó megbízható bástyája a hegyi hágó előtt. Aki itt elfelejt valamit, nagyon hiányolni fogja. Több kis üzlet van, ahol mindent megtalálsz, amit egy zarándok szíve kíván: a friss gyümölcstől és az energiadús diótól az elromlott felszerelés pótlásáig. A következő napi készleteid összeállításának tapintható élményében van valami rituális. Ellenőrzöd a hátizsákod súlyát, megvizsgálod a kulacsaidat, és érzed a felelősséget a saját előrehaladásodért. Az üzletekben gyakran friss élelmiszer és a kültéri felszerelés jellegzetes illatának keveréke érezhető – olyan kombináció, amely azonnal felébreszti a kalandvágyat.
Az orvosi ellátáshoz Rabanalnak jól felszerelt gyógyszertára van, a Farmacia del Camino. Itt a személyzet pontosan tudja, mire van szüksége a zarándokoknak: vízhólyag elleni tapaszra, magnéziumra, gyulladáscsökkentő kenőcsökre és naptejre. A pszichológiai megkönnyebbülés, amelyet az ember érez, amikor feltöltheti az útipatikáját, jelentős. Biztonságérzetet ad, amely elengedhetetlen a közelgő emelkedéshez. A gyógyszertár akusztikáját csendes szakmai beszélgetések és gyógyszercsomagok zörgése jellemzi – a racionális felkészülés helye a spirituális hegyvilág közepén. Aki orvosi problémákkal küzd, mindenképp vizsgáltassa meg őket itt, mert a következő gyógyszertár csak a hegyek mögött, messze található újra.
Bevásárlás: Több kis tienda kínál élelmiszert, italokat és zarándokkellékeket (zoknit, botokat, esőponchókat). Az árak mérsékeltek, a kínálat gyalogosokra specializált.
Gasztronómia: Éttermek és bárok nagy sűrűsége, a rusztikus pörköltektől (Cocido) a modern zarándokmenükig mindent kínálva. Különösen esténként a népszerű helyeken ajánlott a foglalás.
Szállás: Széles spektrum az egyház által működtetett szállóktól a magánszállókig és vendégházakig. Főszezonban a helyek gyorsan megtelnek.
Közös létesítmények: Rabanalban nincsenek bankautomaták; a legközelebbiek Astorgában vannak. A legtöbb létesítményben azonban lehetséges a kártyás fizetés. Csomagszállításhoz vagy vészhelyzetekhez taxiszolgálat áll rendelkezésre.
A hely logisztikáját a posta és a csomagszállító szolgáltatások jelenléte is támogatja. Aki felismeri, hogy a hátizsákja túl nehéz a hegyekhez, itt könnyen megszervezheti a szállítást a következő szakaszra. Ez a döntés gyakran pszichológiai felszabadulás: elengeded a terhet, hogy teljesen az útra és a természetre összpontosíts. A könnyebb hátizsák tapintható minősége másnap reggel új energiát ad a lépteidnek. A vízellátás Rabanalban is példás; több nyilvános kút van tiszta, hideg hegyi vízzel, amely mintha közvetlenül a csúcsokról érkezne. A folyóvíz hangja állandó kísérő, és a hegyek frissességét szimbolizálja.
Összességében Rabanal olyan infrastruktúrát kínál, amely biztonságot közvetít anélkül, hogy tönkretenné a visszavonultság jellegét. Olyan hely, amely szakszerűen felkészít a Monte Irago kalandjára. Rabanal logisztikai tökéletessége a zarándokáradattal szerzett évtizedes tapasztalat eredménye. Amikor másnap reggel elhagyod a helyet, azzal a bizonyossággal teszed, hogy a tested és a felszerelésed készen áll. Mindened megvan, amire szükséged van, és az ellátottság tudata a hátad mögött lehetővé teszi, hogy tiszta fejjel vágj bele az emelkedőbe. Rabanal megtette a kötelességét – most rajtad a sor.
Ne hagyd ki
– A bencések gregorián énekei: Naponta 19:00-kor (vecsernye) és 21:30-kor (kompletórium) a Santa María-templomban. A román stílusú épület akusztikája felerősíti a meditatív hangokat, és libabőrös pillanatokat teremt. Kötelező a spirituális megtisztuláshoz a hegy előtt.
– A Santa María del Camino-templom: A 12. századi román stílusú ékszer. Figyeld az egyszerű, erőteljes építészetet és a kövek tapintható érdességét odabent. Az út azon kevés templomainak egyike, amely szinte teljesen megőrizte eredeti jellegét.
– A délutáni tea az Albergue Gaucelmóban: Még ha nem vagy vendég, gyakran részt vehetsz ebben a brit rituáléban egy kis adományért. Csodálatos hely a kulturális cserére és a kikapcsolódásra.
– Egy igazi Cocido Maragato elfogyasztása: A Posada de Gaspar vagy a Taberna de Gaia étteremben. Szánj rá legalább két órát erre a kulináris rituáléra – megéri a testnek és a léleknek.
– A régi mosóház (Lavadero): A múlt nemzedékek kemény mindennapjainak tanúbizonysága. A csobogó víz és a hűvös kőhangulat csendes visszavonulást kínál a zarándokáradattól távol.
Bennfentes tippek és rejtett helyek
A Calle Realon túl Rabanalban olyan zugok vannak, amelyeket csak a figyelmes zarándok fedez fel. Egy ilyen hely a Santa María-templom mögül a régi legelők felé vezető kis ösvény. Itt, a szállóktól távol érezheted a Montes de León eredeti csendjét. Csak a méhek zümmögését hallod a rekettyebokrokban és a szél távoli suhogását. Tökéletes hely, hogy még egyszer a kezedbe vedd a Cruz de Ferróhoz hozott köved, és élvezd a vihar előtti csendet. A vadkakukkfű és a száraz fű illata itt különösen intenzív. Ez a hely pszichológiai megkönnyebbülést kínál a gyakran nyüzsgő szállóélettől, és lehetővé teszi, hogy újra eggyé válj a természettel.
Egy másik bennfentes tipp a kis San José-kápolna meglátogatása. Gyakran zárva van, de ha a közelben elkéred a kulcsot (általában valamelyik bárban), egy kis, bensőséges, helyi jámborsággal teli terem nyílik meg. A régi fapadok tapintható minősége, valamint a tömjén és a méhviasz illata mély őszinteség légkörét teremti meg. Itt gyakran találsz a világ minden tájáról érkezett zarándokok kézzel írt imacéduláit – a remény és a fájdalom néma tanúit. E rejtett üzenetek elolvasása (természetesen tisztelettel) lehetővé teszi, hogy megértsd utad globális dimenzióját. Akusztikailag elszigetelt terem, ahol csak a saját lélegzeted és egy régi óra ketyegése hallható.
Aki nyitva tartja a szemét, kelta vagy római szimbólumokkal ellátott köveket talál néhány régi maragato ház falába építve. Ezek a spoliák évezredes letelepedés tanúbizonyságai, és tapinthatóan összekötik Rabanalt az előkeresztény korral. Amikor a kezedet ezekre a napmelegítette kövekre helyezed, érzed az élet folytonosságát. Egy másik rejtett hely a posta mögötti kis tér, ahol a helyiek gyakran összegyűlnek egy csevegésre. Itt többet tudsz meg a hegyi valódi életről, mint bármely útikönyvből. A helyi nyelvjárás hangja, a nevetés és a maragatók nyugodt életvitele csodálatos ellentétet alkot a gyakran sietős zarándokmentalitással.
Az esti órákban érdemes sétát tenni a falu széléig Foncebadón irányában. Amikor a nap eltűnik a hegyek mögött, a Montes de León sziklái izzani kezdenek. Ritka intenzitású vizuális látvány. Ezekben a pillanatokban a falu a fény szigetévé válik az árnyékok tengerében. Talán meghallod egy kutya távoli ugatását vagy egy bagoly hívását – hangokat, amelyek aláhúzzák a hegyek magányát. A teljes jelenlétnek ezek a pillanatai Rabanal igazi bennfentes tippjei. Nem vehetők meg; a megállással kell kiérdemelned őket. Feltöltik a szellemi akkumulátoraidat a következő napra, és mély belső békét adnak.
Egy utolsó tipp: nézd meg néhány felújított ház ablakait. Gyakran bonyolult üvegmunkát találsz ott, amely színes mintákban veti a fényt a macskakövekre. Ezek az apró esztétikai részletek teszik oly megnyerővé Rabanalt. A falu teljes műalkotás, amely teljes pompáját csak lassú sétával és gondos megfigyeléssel bontakoztatja ki. Rabanal nem olyan hely, amelyet gyorsan le lehet pipálni; olyan hely, amelyet minden érzékeddel magadba kell szívni. A történelmi súly, a spirituális könnyedség és a kulináris bőség kombinációja teszi az egész út egyik legértékesebb bennfentes tippjévé.
Az elmélkedés pillanata
Rabanal del Camino leltározásra kényszerít. Egy hosszú szakasz végén és egy új kihívás kezdetén állsz. E küszöb pszichológiai hatását nem szabad alábecsülni. A Santa María-templom csendjében, a gregorián ének időtlen hangjai kíséretében elkerülhetetlenül szembesülsz saját indítékaiddal. Miért járod ezt az utat? Mit tanultál a síkságon, és mit remélsz a hegyektől? Rabanal teret ad neked, hogy megengedd magadnak ezeket a kérdéseket anélkül, hogy azonnali választ kellene adnod. A kőfalak állhatatossága és a szerzetesek nyugalma pszichológiai horgonyként hat, megakadályozva, hogy elveszítsd önmagaddal a kapcsolatot a kilométerhajszolás kapkodásában.
Az előkészület tapintható élménye – a hátizsák becsomagolása, a bakancs befűzése, a kulacsok megtöltése – itt meditatív gyakorlattá válik. Nemcsak a testedet készíted fel, hanem a lelkedet is. A hegy nem bocsát meg hanyagságot, és Rabanal megtanítja neked a szükséges alázatot. Amikor este végigsétálsz a sikátorokon, és érzed a többi zarándok közösségét, felismered, hogy mindannyian egy hajóban evezünk. Mindannyiunknak megvannak a félelmeink az emelkedő előtt és a vágyakozásunk a csúcs után. Ez a kollektív energia Rabanal legerősebb ereje. Megadja a bátorságot, amelyre szükséged van, hogy holnap reggel megtedd az első lépést a lejtőn.
Az elmélkedés pillanatát Rabanalban mély hála is jellemzi. Visszatekintesz a már megtett útra, és felismered, milyen messzire jutottál. Az előtted álló kopár hegyek nem akadályok, hanem meghívás a növekedésre. Rabanal az a hely, ahol megtanulod, hogy az erő nem a sebességből, hanem a kitartásból származik. Az éjszaka csendje és a levegő tisztasága megtisztítja az érzékeidet. Amikor végre elalszol, azzal a tudattal teszed, hogy mindent megtettél, ami szükséges. Készen állsz. A Monte Irago vár, és Rabanal mindent megadott neked ehhez az úthoz: táplálékot a testnek, csendet az elmének és a bizonyosságot, hogy nem vagy egyedül.
A csillagok Caminója
Ez a hely a Camino Francésen fekszik, az Astorga és Ponferrada közötti szakaszon. A helyek sorrendje:
Astorga → Valdeviejas → Murias de Rechivaldo → Santa Catalina de Somoza → El Ganso → Rabanal del Camino → Foncebadón → Cruz de Ferro → Manjarín → El Acebo → Molinaseca → Ponferrada
Még hallod a gregorián énekek visszhangját a Santa María-templomban, vagy a Cocido Maragato utánozhatatlan íze nyűgözött le a legjobban Rabanal del Caminóban? Talán választ találtál egy téged régóta kísérő kérdésre a kolostor falainak csendjében? Oszd meg velünk személyes elmélkedési pillanataidat, a palatetőkről készült fotóidat vagy a legjobb szálló tippjét. Várjuk, hogy hallhassunk a Monte Iragóra való nagyon személyes felkészülésedről!
About the Author
